Rövidített interjú, a Baptista Rádió Arts’ok című műsorában elhangzottak alapján.
Emlékszel arra a színházi élményedre, amellyel magával ragadott ez a különleges világ?
Rengeteg kedves bábszínházi és színházi élményem van gyerekkoromból, de a legnagyobb hatású előadást a Vígszínházban láttam 2012-ben, melynek címe Jó embert keresünk. Ez azért volt fontos nekem, mert éppen egyetemválasztás előtt álltam, és ennek a darabnak a látványvilága, a színészi alakítások annyira tökéletesen voltak felépítve, hogy ez lett az első színházi katarzisélményem.
Baptista családban nőttél fel. Mesélj a gyerekkorodról!
Édesapám grafikus, teológus, édesanyám tanítónő. Mindketten művészetet szerető emberek. Kiskoromban rengeteget nézegettem a rajzaikat. Üknagyapám Pannonhalmi Piszmann Béla volt, aki Münchenben végzett művészeti tanulmányokat. Mivel baptista családban nőttem fel, nagy volt a hangsúly a zenén is az életünkben. Az egész gyerekkorom egy nagy élmény volt. Négyen vagyunk testvérek, a szüleink folyamatosan velünk voltak, nálunk mindig történt valami. Báboztunk az asztalon, bunkert építettünk, szerepjátékokat, jeleneteket játszottunk a nagyszüleink régi ruháiban.
Milyen művészeti tanulmányokat folytattál?
Az Andor Ilona Általános Iskolában kezdtem el kórusban énekelni, csellózni, és a festés és a kerámia is nagyon fontos volt nekem. Innen képzőművészeti szakgimnáziumba mentem textil szakra. Később az említett színdarab hatására választottam a Kaposvári Egyetem látványtervező szakát. Itt Molnár Zsuzsa volt a legnagyobb hatású tanárom. Kedveltem az egyetem családias légkörét. A mesterszakot pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végeztem Zeke Edit szárnyai alatt.
A színházzal kapcsolatos, vagy a filmes munkákat kedveled jobban? Mi a különbség benned?
Mindkét világot nagyon szeretem. Nehéz különbséget tenni, viszont a színházban tervezőként dolgozom, a filmekben pedig a tervező munkatársaként, ami kevésbé kreatív.
Melyek a legkedvesebb munkáid eddig?
Az Örömünnep ősbemutatója az Ódry Színpadon 2018-ban, Az eltört korsó a Zenthe Ferenc Színházban.
Hogyan dolgozol? Milyen módszereid vannak?
A szövegkönyv alapján térképezzük fel a kor művészeti világát, inspiráció gyanánt képeket gyűjtünk az adott korból. Ezután elképzeléseket, ötleteket, koncepciókat egyeztetünk a rendezővel, amíg egyezségre nem jövünk. Ez egy éjjel-nappali munka, hiszen ötletek bármikor jöhetnek. Ezután jön a tervezés olyan kompromisszumkészséggel, hogy tudatában kell lenni, hogy az utolsó pillanatig változhatnak a dolgok.
Hogyan tapasztalod Isten jelenlétét a művészi életedben?
Úgy hiszem, hogy minden az ő irányítása alatt zajlik, az ő terve volt, hogy én erre a pályára menjek. Igazából minden könnyedén ment a pályámon eddig. Rábíztam magam Istenre.
Mit jelent számodra a gyülekezet?
Egy család, amely fontos része az életemnek. Gyermekbemutatásom óta a Wesselényi Utcai Baptista Gyülekezet tagja vagyok, és nagyon szeretem őket. A férjemmel vasárnapi bibliaalkalmakat vezettünk, de ez sajnos a járvány miatt leállt. Van tervem bábszínház létrehozására is a jövőben a gyülekezet színháztermében.
2020-ban te lettél az Év Fiatal Baptista Művésze díjjal kitüntetett alkotó. Hogyan fogadtad ezt az elismerést?
Megtiszteltetés számomra, nagyon örültem. Az volt bennem, hogy 2020-ban a járvány miatt éppen nem születtek alkotásaim, mégis díjat kaptam, de a jövőben remélem, hogy helyreáll a rend, és folytathatom a tervezést.
Művészet és misszió hogyan kapcsolódnak össze a gondolkodásodban?
Régóta bevett szokás volt például festményekkel téríteni, amelyek bibliai történeteket ábrázolnak. A művészet fontos kelléke szerintem a missziónak, hiszen segíti a képzeletet, hogy a valódi érzéseket, fájdalmakat fogja fel. A saját munkáimmal kapcsolatosan is érzékelem, hogy Istentől kapott tehetséggel tudom dicsőíteni Istent magát, az általa nyert energiából és elhívásból.
Hamarosan anyai örömök elé nézel. Hogyan készülsz erre az új szerepedre?
Nagyszerű mintáink vannak nekem is és a férjemnek is a szüleinktől, és sokat imádkozunk. A szakmámban majd elsősorban a filmhez szeretnék visszatérni, ami nem könnyű, de van és lesz sok segítségem ehhez.
Nemrégiben létrehoztál egy gyermekruhamárkát. Hogy történt ez?
A járvány alatt leállt a színházi és a filmes élet, ezért belefogtam a varrástudásom bővítésébe, és elkezdtem gyerekruhákat varrni. A családunkban sok a kisgyerek, akiken tesztelem a termékeket. Mivel természetes anyagokkal dolgozom, a brandem neve „Naturally Cute” , azaz természetesen cuki lett, amely abszolút környezetbarát produktumokat foglal magában, amelyeket megrendelésre készítek el. Ezt is szeretném folytatni az anyaság mellett is, hiszen a születendő kisfiam már úgyis megszokta a varrógép hangját. Lehet, hogy majd arra tud elaludni.
Kedvenc könyved?
Nagyon szeretem az orosz irodalmat, de mindig az aktuális olvasmányomat szeretem a legjobban. Jelenleg Grecsó Krisztián könyveit falom.
Mivel töltődsz fel?
Szerencsére az erdő szélén élünk és sokat járunk ki. Nekem nagyon fontos a madarak csicsergése és a zöld látvány. Nem tudom magamat elképzelni máshol. Szeretek utazni is, Toscana a szívem csücske, de nemrégen voltunk Párizsban, és még sokat szeretnénk utazni a kisfiunkkal együtt is.
Hogyan képzeled el az életedet öt év múlva?
Első a család építése, és szeretnék visszamenni a színházba, illetve a filmes szakmába, és mellette elindítani a gyülekezeti bábszínházat. A járvány alatt megtanultam, hogy a tervek nem mindig valósulnak meg, de nem adom fel.
(Mikes Annának 2021 májusában fiúgyermeke született.)
Murányi-Kovács Anita
A teljes interjú itt hallgatható meg:
