A francia útinaplók (Carnet de Voyage) ihlették Virághné Színes Ilona művész tanárt, a Comenius-csoport alkotótáborainak rendszeres résztvevőjét arra, hogy elkészítse rajzos karanténnaplóját. A bezártság és a bizonytalan helyzet váltotta ki azt a késztetést a művésznőben, hogy belső stabilitását a művészet eszközeivel találja meg.
A folyamat egyben egy sajátos önismereti utazás is, tehát ez esetben valóban egy útinaplóról van szó. A krízis „kirajzolása” átsegít a megpróbáltatásokon. Erre a pszichológiai feltevésre alapozva Ilona a járvány különböző fázisaiban rajzaival reagált a külvilág eseményeire a belső világának papírra vetésével. A napló nemcsak az alkotót, hanem az alkotások szemlélőit is tükör elé állítja. Ilona feltett szándéka a képek megjelentetésével, hogy az emberek megláthassák bennük azokat a dolgokat, amelyek őket személy szerint foglalkoztatják, és azt is szeretné, ha példáját követve az érzések és gondolatok kirajzolása másokat is segítene a kríziseik megélésében.
