Comenius Ház

Merre tart a világ? – IX. Baptista Tudományos Konferencia

MILYEN VILÁG FOGAD BENNÜNKET 5-10 ÉVEN BELÜL?

A műszaki és a humán technológiák hétről hétre lepnek meg bennünket újításaikkal és váratlan fejlődési irányaikkal, melyek az élet sok területét teszik hatékonyabbé és könnyebbé. A robotok képesek irányítani otthonunkat távolról is, az allergén tartalmú ételek fogyasztható hasonmásai vásárolhatók, a bőr megfiatalítása néhány perc műve, távolból is végzünk műtéteket, a tömegek befolyásolását profiljuk alapján tesszük, a házasság hőfokát laboratóriumban mérjük, a eresztény közösségek fejlődését tervezni tudjuk. Mi várható 5-10 éven belül az oktatásban, a kereszténységben, az informatikában, a gyógyszerhasználatban, a családi életben, a technológia vezérelt városokban, pénzügyeinkben, a lelki életben? Ezekre és sok más kérdésünkre adnak válaszokat a konferencia előadói.


MERRE TART A VILÁG? – A TUDÁS IRÁNYAI
IX. Baptista Tudományos Ismeretterjesztő Konferencia
2020. február 29. szombat – Benczúr Hotel, Budapest terem

10:00–11:00 – A HOLNAP FÖLDJE
Pátkai Zsolt (meteorológus, Országos Meteorológiai Szolgálat) Klímaoptimum vagy klímavészhelyzet, avagy van-e kiút az információs káoszból?
Szádeczky Kornélia (idegenforgalmi közgazdász, idegenvezető, Eger és Térsége Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület elnöke) Határtalanul? Megatrendek a turizmusban
Dr. Fischl Vilmos (főmunkatárs, Nemzeti Közszolgálati Egyetem; főtitkár, Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa) Migráció egyházi és biztonságpolitikai szempontból

11:00–12:00 – A JÖVŐ GYERMEKEI
Székely Levente (tudományos munkatárs, Corvinus Egyetem; kutatási igazgató, Kutatópont Kft.) Szürke hattyúk – ifjúság ma és holnap
Bacsó Benjámin (elnök, Magyarországi Baptista Ifjúsági Misszió) A jelen ifjúsága a jövő egyháza?!
Varjúné Legát Katalin (fejlesztőpedagógus, módszertani szaktanácsadó a tehetséggondozásban) Lehetőségek a 3–10 éves gyermekek mentális képességeinek fejlesztésében
Demeter László (európai elnök, ACSI – Keresztyén Iskolák Nemzetközi Szövetsége) Hogyan változnak a tanulás játékszabályai a jövő gyermekei számára?

12:00–13:00 – EBÉD

13:00–13:45 – KERESZTÉNYSÉG 2030-BAN
Papp János (elnök, Magyarországi Baptista Egyház) Elvárások és motivációk, azaz milyen hívő emberre lesz szükség 2030-ban?
Dr. Steiner József (missziológus, a TCMI Nemzetközi Intézet társprofesszora) Egyház és küldetésbetöltés a 21. században
H. Kovács Judit (szervezetfejlesztési vezetési tanácsadó, mentor coach ACC) Mindenki formál – az influencerek felelőssége
Heizer Tamás (menedzsmentszakértő; igazgató, Barnabás Csoport) A vezetés jövője – A jövő vezetői

13:45–14:30 – ROBOTOK KORA, panelbeszélgetés
Krem Attila (online marketing menedzser, alapító igazgató, VOIZ Zrt.)
Juhász Ádám (info-bionikus mérnök; algoritmus-fejlesztő, Verizon Smart Communities HU Kft.)
Németh Gábor (informatikus; ügyvezető igazgató, Arteries)
Herjeczki Kornél (igazgató, Harmat Kiadó)
Szilágyi-Benedek Dávid (marketingmenedzser, Baptista Tevékeny Szeretet Misszió)

14:30–15:00 – KÁVÉSZÜNET

15:00–16:00 – A HOLNAPI EMBER
Mészárosné dr. Seres Leila (egyetemi docens, Testnevelési Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék) „Mozgásgyógyszer” – A rendszeres fizikai aktivitás előnyei
Murányi Szabolcs (élelmiszer-technológus mérnök, ügyvezető, M-TEAM QUALITY Minőségbiztosítási és Kereskedelmi Szolgáltató KFT.) Élelmiszer-biztonsági helyzetkép
Dr. Mihály Sándor (transzplantációs igazgató, OVSZ, Szervkoordinációs Iroda) Tájékozott társadalom mint jövőbeli vízió. Mit kell(ene) tudni a szervadományozásról? Mi az én dolgom? Milyen tájékoztatási programok vannak ma? Mit tehet az egyház?
Záborszky Zsófia (pszichológus, tréner, pár- és családterapeuta-jelölt, AURUM Életműhely) A holisztikus egész-ség elősegítése: a keresztény alapú pszichoterápia új irányai

A részvétel regisztrációhoz kötött, amelynek határideje 2019. február 20.

Regisztrálni ezen a linken lehet.

Facebook esemény:
https://www.facebook.com/events/1011184829215534

Témák isMertetői

Klíma optimum vagy klíma vészhelyzet, avagy van-e kiút az információs káoszból?

Bár a globális melegedés ténye és lehetséges következményei sok éve ismertek, mégis, az elmúlt egy év hírei alapján úgy tűnik, mintha csak most vált volna fontossá az, hogy úton-útfélen szó essen róla. Persze jobb későn, mint soha. Hirtelen, látszólag a semmiből globális mozgalmak nőttek ki, amelyek a klímavédelmet tűzték zászlójukra. Klímasztrájkot szerveztek, amely az év szava lett 2019-ben. Némely országok, illetve városok klíma vészhelyzetet hirdettek – jelentsen ez a szó bármit is. Olvashattunk arról, hogy a sötétre festett jövő miatt némelyek klímaszorongásban, klímadepresszióban szenvednek. Mi lehet a fenti társadalmi jelenségek tudományos alapja? Milyen összefonódások lehetnek a tudományos eredmények és a társadalmi-politikai törekvések között? Előadásomban megpróbálok utat vágni a klímaváltozás ködében – nehéz, de legalább embert próbáló feladat.

Pátkai Zsolt meteorológus, Országos Meteorológiai Szolgálat

Határtalanul? Megatrendek a turizmusban

A szolgáltatások korának mintaágazata lehet a turizmus. Bár tömegek utaznak, egyre többen és egyre több helyre mégis mindenki személyre szabott élményeket szeretne. Megnézzük Európa szerepét a turizmusban, mely országok polgárai utaznak a legnagyobb volumenben és hová utaznak a legtöbben a nagyvilágban.  Megvizsgáljuk azokat a megatrendeket, amelyek befolyásolják a turizmus fejlődését a következő 10-20 évben. Hogyan változik az utazási mobilitás, a technológiai változások milyen újdonságokat hoznak, és milyen látogatói igényeknek szükséges megfelelni a közeljövőben. Kapunk egy víziót arról is, hogy a Magyarországi Baptista Egyház kapcsolódhat-e a turizmushoz a habán, anabaptista gyökerek megismertetésével.

Szádeczky Kornélia idegenforgalmi közgazdász, idegenvezető
elnök, Eger és Térsége Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület

Migráció egyházi és biztonságpolitikai szempontból

Manapság egyre többet hallunk az iszlám és a Nyugat közötti problémákról. Beszélek az iszlám és a Nyugat történelmi és jelenkori kapcsolatairól és konfliktusairól. Foglalkozom az iszlám fundamentalizmussal, amely napjaink egyik legjelentősebb kihívása. Arra próbálok feleletet adni, hogy hogyan és miért harapózhatott el a radikális iszlám világ Nyugat- és Amerika-gyűlölete, mennyiben ölt ez vallási köntöst, és mennyire vehető komolyan a missziójellege, tehát mennyiben irracionális, következésképp milyen esélyei vannak a nyugati módszerekkel való megállításának

Az iszlám tényleg a béke vallása-e? Az arab hittudósok és tömegek szemében az az iszlám, amely a nem muszlim világot a “Háború Házának” nevezi, azt nem lehet igazi iszlámnak nevezni. S vajon hány Oszama bin Laden támad még, aki az általános szegénység és a többi társadalmi probléma orvoslását egyedül a Nyugat kíméletlen elpusztításában véli megtalálni? Ezeket a kérdéseket beszélnénk meg együtt.

Az iszlám és a nyugati világ

Előadásomban szeretnék betekintést nyújtani az iszlám- keresztény vallás közti viszonyra. Arról beszélek, miért „problémás” a muszlimokhoz való viszonyulás. Számukra egy vallás van, az iszlám. A világon másfél milliárd muszlim él, ebből 400 millió arab. Mi okozza a nehézséget? Szerintem az, hogy az iszlám nem csupán vallás, hanem a társadalmat, kultúrát egyesítő rendszer, a társadalom minden dimenzióját meghatározza, a vallást, a politikát, kultúrát, társadalmi és családi kapcsolatokat. Ebben különbözik a keresztény hittől. Az utóbbi évtizedekben Európa türelmet tanúsított az iszlámmal szemben. Nyitott, elfogadó, toleráns volt, az iszlámmal szemben. Azonban a 2001. szeptemberi terrortámadás, a párizsi és brüsszeli és más merényletek után másként kezelték az iszlámot. Ma észrevehető, hogy megerősödött az az irányzat, amely egyre inkább bűnösnek, ellenségesnek tekinti az iszlám vallást. Észrevehető, hogy Európában a vallás szerepe csökken. Ezzel szemben az iszlám vallás előre törésének vagyunk tanúi. Mintha megerősödni látszana Samuel P. Huntington A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyvében kifejtett elmélete, amely szerint az iszlám és a nyugati világ közti konfliktus elkerülhetetlen. Jelenleg az iszlám óriási előnyre tett szert Európában, mivel a keresztény hit visszaszorulóban van. Szükség lenne a megújulására. „Világunkat a szovjet kommunizmus összeomlása után nem a nyugati liberális demokrácia végleges diadala határozza meg, hanem a vallásokon és kultúrákon nyugvó civilizációk összecsapása.” S. P. Huntingtont az 1996-ban megjelent könyve világhírűvé tette.

A muszlimokhoz való viszonyulás

A muszlimokhoz való viszonyulás nehéz kérdést jelent. Segítséget kell nyújtani a bevándorlóknak a társadalomban való beilleszkedéshez, azonban ez a befogadó, megértő hozzáállás nem jelenti a saját kultúránk feladását. Köztudott, hogy az iszlámon belül van egy radikális fundamentalista irányzat, amely nyugat-ellenes. Ezeknek a tevékenysége gyakran félelmet kelt az európai és amerikai emberekben. Azonban hiba lenne a radikális muszlim mozgalmakat azonosítani a muszlimok összességével.

Beszélhetünk iszlámfenyegetésről?

Európában 43 millió muszlim él. Közép-és Kelet- Európában 126.000 muszlim, legtöbbjük Romániában (73.000), Magyarországon (25.000), Lengyelországban (20.000). Az iszlámfenyegetés az aszimmetrikus hadviselésben, a terrorizmusban, és nem az iszlám vallásban nyilvánul meg. A terror kifejezés félelmet jelent. A terror lényege, hogy állandó félelmet gerjesszen, nem lehet tudni, mikor, honnan történik a támadás.

Dr. Fischl Vilmos 1972-ben született Békéscsabán. Felsőfokú tanulmányait az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, a Budapesti Közgazdaságtudományi (Corvinus) Egyetem Posztgraduális Nemzetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézetében (BIGIS), valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a Hadtudományi Doktori Iskola Biztonságpolitikai Tanszékén folytatta. Ösztöndíjas volt a Kuvaiti és a Tuniszi Egyetem arab szakán. Nyelvismerete: angol, arab, német.

Az alberti és a csővári evangélikus gyülekezetekben, valamint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren szolgált lelkészként.

Tagja a Johannita Lovagrendnek, a Repülőtéri Lelkészek Nemzetközi Szövetségének (IACAC) és a Protestáns Újságírók Szövetségének is (PRÚSZ). Tudományos tagságát tekintve a MTA köztestületi tagja és a Magyar Hadtudományi Társaságnak is tagja.

Hogyan változnak a tanulás játékszabályai a jövő gyermekei számára?

Vajon 20 év múlva is az iskola lesz még a tanulás legfontosabb helyszíne? Hol és hogyan készülnek fel gyermekeink a folyamatosan és egyre gyorsuló változásokhoz való alkalmazkodásra? Hogy néz ki az a tudás, mely eligazodást nyújt az információs világ egyre táguló útvesztőjében? Mely készségek tehetik sikeressé gyermekeinket? Mit tehetünk szülőkként, pedagógusokként, hívő emberekként, hogy felkészülve várjuk a jövő kihívásait?

Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ a „Hogyan változnak a tanulás játékszabályai a jövő gyermekei számára?” előadás keretében.

Demeter László, európai elnök, ACSI – Keresztyén Iskolák Nemzetközi Szövetsége

Szürke hattyúk – ifjúság ma és holnap

Ritka, mint a fehér holló – tartja a mondás, ami leginkább arra utal, hogy a fehér holló nem csupán ritka, hanem valójában nem is létezik (az igazság ezzel szemben az, hogy létezik). Ha a holló fekete, akkor a hattyú fehér. Az európai ember számára az ausztráliai fekete hattyú megdöbbentő élmény lehetett és alapjaiban írt át mindent, ami addig alapvetés volt. A fekete hattyú a váratlan, nagy horderejű változások jelképévé vált.

A fiatalokkal kapcsolatban sokszor gondolkozunk végletekben. Az új generációt nagyon pozitívan és nagyon negatívan is láthatjuk, sok esetben még a tudományos igényű leírások is hajlamosak a sommás megállapításokra, hát még a mediatizált hétköznapi megismerés. A reprezentatív nagymintás kutatási adatok ugyanakkor alapvetően egy olyan új nemzedék képét rajzolják meg, amelyikkel kapcsolatban a forradalmi változtatni akarás nem mutatkozik meg, inkább a konform, bizonytalan, passzív magatartással jellemezhetők a fiatalok. Az előadás azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az új nemzedék hozhat-e nem várt, nagy horderejű változást? Fehér vagy fekete hattyúra számíthatunk?

Székely Levente tudományos munkatárs, Corvinus Egyetem, kutatási igazgató, Kutatópont Kft.

Lehetőségek a 3–10 éves gyermekek mentális képességeinek fejlesztésében

A mentális (értelmi) képességek egyéb tényezők mellett fontos alapját jelentik a tanulásnak.

Az értelmi működést olyan fontos folyamatok, képességek valósítják meg, mint az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás.

Mindannyian különböző szintjén állunk ezeknek a képességeknek, és vannak erősebb és gyengébb oldalaink, amik könnyítik, vagy épp nehezítik a megismerő folyamatainkat. A jó hír az, hogy mindezek fejleszthetők. 

Az Okoskocka egy olyan játékos eszközrendszer, amely a mentális funkciók fejlesztését szolgálja a következő hét területen: vizuális percepció, akusztikus percepció, számolás, testséma, térészlelés, anyanyelv és mese-szövegértés.

Ezeket az eszközöket óvodákban, általános iskolákban, gyógypedagógiai intézményekben használják a tanulási nehézségek prevenciójában, fejlesztő foglalkozásokon, valamint a tehetséggondozásban.

Néhány gyakorlati tapasztalatot szeretnék majd megosztani a készlet kínálta sok-sok lehetőség közül.

Varjúné Legát Katalin fejlesztőpedagógus, módszertani szaktanácsadó a tehetséggondozásban

„Mindenki formál” – az influencerek felelőssége

A társadalmi innovációk kialakulása – milyen mozgatórugói, motivációs tényezői vannak

A társadalmi innováció fogalmába beletartozik minden pozitív hatású újítás, amely emberi közösségeket, térségeket érintő problémára ad valamilyen újszerű, korábban még nem intézményesült választ.  A társadalmi innováció bárki által kezdeményezhető és megvalósítható. Nincs szaktudáshoz vagy szektorhoz kötve: bárki létrehozhat társadalmi innovációt, akár for profit, akár non profit alapon. Társadalmi innovátor lehet egy társadalmi szervezet, egy vállalat, akár egy magánszemély vagy informális közösség.

Az elindítás alapja egy ötlet, egy vízió, a működőképes kivitelezés viszont leginkább egy vállalkozás felépítésére hasonlít, a megvalósítás hasonló kockázati elemeket tartalmaz, mint egy üzleti vállalkozás elindítása. Az innovációk megvalósítása gyakran arra épül, hogy összeköti a különféle szektorok szereplőit, és így létrehoz egy olyan tudás – és eszköztárt, amely külön-külön nem elegendő a probléma megoldására.

Mit jelent az innováció a szociális szektor, a szegénység felszámolása, a fogyatékkal élők, a kulturális különbözőségek közötti – kisebbségi lét kezelésében, gazdaságilag elmaradott térségeken.

Milyen erőforrásai és milyen feltételei vannak, hogy egy társadalmi innováció az érintettek számára megoldásokat hozzon, fenntartható működést eredményezzen?

H. Kovács Judit, szervezetfejlesztési vezetési tanácsadó, mentor coach ACC

Az egyén és a közösség szerepe a szervátültetések szolgálatában

A szervátültetés az egyetlen, vagy a legjobb gyógymód a végstádiumú szervelégtelen betegek részére. Az életmentő átültetések megvalósításához azonban donorszervekre és azokat adományozó donorokra van szükség. Az egész világot és Magyarországot is érintő probléma, hogy a rendelkezésre álló donorszervek száma kevesebb, mint ahány szervre lenne szükség. 2019-ben 440 szervtranszplantációt végeztek Magyarországon, miközben 610 új beteg került fel az év során várólistára.

A szervadományozás az emberi segítségnyújtás egyik legnemesebb formája. Ez tájékozódást, mérlegelést, döntést igényel és fontos, hogy megosszuk családtagjainkkal a döntésünket. Ha a szervadományozásról szóló önrendelkezésünk mások életének megmentését befolyásolhatja, akkor ez nem egy lehetőség, hanem mindannyiunk személyes felelőssége. A magyarok 73%-a felajánlaná szerveit átültetésre halála után, de csak a lakosság 23%-a ismeri a feltételezett beleegyezés elvére épülő jogrendet.

A szervadományozással kapcsolatos tájékozottság nélkülözhetetlen az életmentés szolgálatában, így fontos az egyházak szerepe is, ahol az egyének és a közösség iránti szolidaritás kinyilvánításában példát mutathatunk.

„Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták.” Jézus Krisztus (Mt 7,12)

Dr. Mihály Sándor
Transzplantációs igazgató, Országos Vérellátó Szolgálat
Főtitkár, Magyar Transzplantációs Társaság
Címzetes főiskolai docens, Semmelweis Egyetem
Alelnök, Európai Szervdonációs és Transzplantációs Koordinátor Szervezet (EDTCO)

Élelmiszerbiztonsági helyzetkép 2020

Az étel, vagy igazán találó magyar kifejezéssel élelem, mindig is központi szerepet játszott az ember életében. A biztonságos aggálymentesen fogyasztható élelmiszer létfenntartásunk alapja. Az élelmiszeripari szereplők felelőssége folyamatosan növekszik, hiszen a népesség ellátása mára nagyrészt a globális termelésben feldolgozott termékekre összpontosul és ez a felelősség idővel egyre fokozódik. A „mindennapi kenyér” már nem a háztáji alapanyagokból kerül előállításra, az élelmiszerlánc fokozatosan bővül, a fogyasztói igények változnak. A felhasznált alap-, segéd- és járulékos anyagok megbízhatósága ingatag, így növekszik a termékbiztonság kockázata is. Vizsgáljuk meg mi az élelmiszer biztonság, valamint miért alapvető fontosságú az élelmiszer lánc ellenőrzése. Milyen potenciális élelmiszer biztonsági veszélyeket rejt a jelen és a jövő élelmezési gyakorlata? Mit tehet a jogalkotó, az ipar és a fogyasztó az élelmiszerek biztonsági állapotának megőrzése érdekében? Melyek azon területek ahol fejlődnünk kell? Ezen kérdésekre világítok rá saját szakmámban szerzett tapasztalataim alapján.

Murányi Szabolcs élelmiszer-technológus mérnök, ügyvezető, MTEAM QUALITY Minőségbiztosítási és Kereskedelmi Szolgáltató KFT

Elvárások és motivációk, azaz milyen hívő emberre lesz szükség 2030-ban?

Az egész világunkat érintő változásokban élünk. Eközben ugyanazon emberek vagyunk, mint 100 éve, és mégis egyre inkább másokká is válunk. Ugyanúgy épülünk fel, ugyanaz a DNS-ünk, de mégis másképpen él, másképpen érez, másképpen gondolkodik és cselekszik a ma és a jövő embere.  Nem csak a technológiai, társadalmi strukturális, kulturális vagy ideológiai környezet, illetve ezek változásai a fontosak.

Fontosabb maga az ember. Mi lesz velünk? Mivé leszünk? Fontos érteni környezetünk változásait, de sokkal fontosabb a kérdés: milyen emberekké tesz bennünket a változó idő és környezet? Mi az, ami változik (változhat), és mi az, ami ugyanaz marad?

A legfontosabb kérdés pedig hívő emberként a számunkra: Isten milyenné akar bennünket formálni? Milyen jellemzőkre van, illetve lesz szüksége a Krisztusban hívőknek ahhoz, hogy értsék a társadalmukat és pozitívan hassanak rá egy évtized múltán is? Az örök Igének, az örök Igazságnak milyen formát és tartalmat kell öltenie, hogy betöltse küldetését? Keressük együtt a jó megértést, az Isten akaratát!

Papp János elnök, Magyarországi Baptista Egyház

A jelen ifjúsága az egyház jövője?!

Az ifjúsági vallásosság változása komoly kihívásokat jelent a ma egyházai számára. A különböző generáció-, ifjúság- és vallás- kutatások egyaránt szolgáltatnak pozitív lehetőségeket, amelyeket erősíteni lehet és negatív tendenciákat, amelyekre komoly figyelmet kell fordítani. Vannak olyan trendek a technológiában, amelyekről még nem dőlt el, hogy milyen irányba fognak hatni. Előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ: Hogyan határozza meg a jelen ifjúsága az egyház jövőjét? Milyen jövőt álló készségeket kell kifejleszteni az egyházon belül? 

Bacsó Benjámin elnök, Magyarországi Baptista Ifjúsági Misszió

„Mozgásgyógyszer” – A Rendszeres fizikai aktivitás előnyei

A XX. század kezdetétől egyre gyakoribbá váltak az ún. civilizációs, ezen belül a szív- és érrendszeri betegségek. Ennek okai nagyrészt a mozgásszegény életmódban kereshetőek, mivel a motorizáció elterjedésével jelentősen lecsökkent a napi fizikai aktivitással töltött idő. A fizikai aktivitás hiánya a szív-és érrendszeri betegségek meghatározó és önálló kockázati tényezőjévé vált, de ugyanígy hozzájárul a magas vérnyomás betegség, egyes rákbetegségek, a cukorbetegség, a túlsúly és az elhízás, és egyes pszichés problémák kialakulásához is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározta az egészség fenntartásához szükséges heti fizikai aktivitásra vonatkozó minimum ajánlásokat a felnőttek számára: a legalább 150 percig tartó közepes intenzitású mozgás már egészségnyereséggel jár, de minél többet mozgunk, annál jobb. A „mozgásgyógyszer” segít számos betegség megelőzésében, de szinte minden krónikus betegségben ajánlott, javítja az életminőséget és a túlélést.

Mészárosné Dr. Seres Leila (egyetemi docens, Testnevelési Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék)

Egyház és küldetésbetöltés a 21. században”

A rövid előadásban rámutatunk annak szükségességére, hogy kortárs módon, a magunk nemzedékében szükséges egyház- és gyülekezetépítő szolgálatunkat végeznünk és missziói küldetésünket betöltenünk, és hogy mindez nincsen ellentétben Isten akaratával.

A teológiai vízió fogalmának tisztázása után hét olyan jellemzőt ismertetünk, amelyek kreatív feszültséget jelző ellentétpárokban hívnak minden egyházvezetőt, lelkipásztort, missziómunkást és gyülekezeti tagot nagyon szép, de igen nehéz feladatra: olyan lelki otthonokat építeni a Szentlélek vezetése által, amely nem csak túléli a jelenleg már zajló globális változásokat, hanem bár szerényen, de határozottan tud igenlő választ adni a következő kérdésre:

“Ha ma eltűnne gyülekezeted, missziói szervezeted, lelki közösséged a településedről, hiányoznátok-e valakinek? Egyáltalán – észrevenné annak hiányát a környezet?” Az előadás bíztatást és útmutatást fog adni abban, hogy számítson jelenlétünk a társadalomban.

Dr. Steiner József (missziológus, a TCMI Nemzetközi Intézet társprofesszora)

Térkép és iránytű – A vezetés jövője, a jövő vezetői

„Jósolni nagyon nehéz, különösen, ha a jövőről van szó” (Niels Bohr – Nobel-díjas fizikus)

A technológiai innováció hihetetlenül felgyorsult, nehéz megjósolni, hogy hogyan hat mindez az emberi pszichére, a közösségekre és a társadalomra.

A vezetés emberekről, célokról és teljesítményekről fog szólni a jövőben is. De a jelenkor változásainak intenzitása, mélysége és sebessége miatt a vezetői módszertanok, paradigmák és eszközök pillanatok alatt elavulnak, és nincs mindig idő újakat keresni vagy fejleszteni. Ezért a jövő vezetőinek még nagyobb szüksége lesz megbízható és stabil viszonyítási pontokra, amelyek mentén tájékozódni tudnak. Mindez igaz egyházi kontextusra is, hiszen a gyülekezetek nem a hermetikusan elzárt szigetek, hanem egyrészt a társadalomba integrálva, másrészt Krisztus által a társadalomba küldve léteznek.

Előre jelzések szerint a technológiai fejlődés olyan lehetőségeket nyit meg előttünk rövidesen, ami miatt az emberi civilizáció szingularitáshoz ért. Jelenleg nem tudjuk, hogy kiknek higgyünk, a pesszimista posztapokaliptikus előrejelzéseknek, vagy az optimista és szürrealista vízióknak a földi mennyország eljöveteléről. Az azonban biztos, hogy a történelem során, talán soha még nem volt akkora jelentősége annak, hogy a vezetőknek van-e „személyes térképük” az élethez, és „belső iránytűjük”, ami minden körülmények között segít a tájékozódásban, a helyes irány tartásában.

A „térkép” a már létező valóságot rögzíti, és lehetővé teszi, hogy elhelyezzük magunkat benne, az „iránytű” segít meghatározni a megfelelő irányt. Ha a vezetőknek van „térképük” az életről, és „iránytűjük” a haladáshoz, akkor van esély arra, hogy azokat sem vezetik félre, akik vezetőként megbíznak bennük és követik őket, legyen szó a családtagjaikról, a gyülekezeteikről, a munkahelyi beosztottjaikról vagy a honfitársaikról.

Tehát, az algoritmusok szép új világában lesz-e szükség még vezetőkre, és mire lesz szükségük a vezetőknek, hogy képesek legyenek vezetni?

Heizer Tamás, menedzsmentszakértő, igazgató, Barnabás Csoport

A holisztikus egész-ség elősegítése: a keresztény alapú pszichoterápia új irányai

Gondolatébresztő előadásomban a klasszikus és holisztikus pszichoterápia szemléletét hasonlítom össze és bemutatom a holisztikus módszertan jelenlegi térhódításának néhány jellegzetes példáját. Majd megvizsgáljuk a keresztény szemléletű pszichoterápia alapvetéseit és egyéb holisztikus irányzatoktól való eltéréseit. Végül kitekintünk a jövőbe, hogy milyen lehetőségek és felelősségek állnak keresztény segítő szakemberként előttünk.

Záborszky Zsófia (pszichológus, pár- és családterapeuta-jelölt, AURUM Életműhely)


Bemutatkozás:

Záborszky Zsófia vagyok, pszichológus, tréner, család- és párterapeuta-jelölt. 2014 óta dolgozom a szakmában, különböző klinikai, szociális és lelkigondozói állások mellett 2016-ban megalapítottuk az Aurum Életműhelyt, ahol különböző szakterületű keresztény segítő szakemberek körében dolgozunk. Az elmúlt évben a McDaniel College-ban tanítottam pszichológus hallgatókat, valamint az NMHH Korhatár Bizottság pszichológus szakértője vagyok 2017 óta. Férjem baptista lelkipásztor, gyülekezetplántáló, közösen is szoktunk előadásokat tartani, 2 éves kisfiunk nagy tanítómesterünk. Elhívásom a gyakorlati életben könnyen hasznosítható keresztény alapú holisztikus szemlélet terjesztése, ezt idén egy hamarosan induló instagram oldal és youtube csatorna segítségével folytatom nagy lelkesedéssel.

No Comments

Post A Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..